Minden összejött - pontosabban semmi sem jött össze - a Törökbálint elleni hazai találkozón. Először is, a négynapos ünnep miatt sokan elutaztak, így a 11 fős kezdőcsapatot csak úgy tudtuk kiállítani, hogy Ádám állt a kapuba, Daninak pedig középcsatárként kellett bemutatkoznia, sőt, a középpályán öccsére, az U11-es Viktorra is szükség volt (ezzel megvalósítottuk a „negatív visszajátszós” konstrukciót, bár tegyük hozzá: Viktor becsülettel helyt állt az évekkel idősebb ellenfelek között). Másodszor, a kezdés előtt kiderült, hogy a május elsejei kispályás tornán 7 gólt szerző,kiváló formában lévő Valter igazolása az idegenben játszó U13-asoknál maradt (akikkel pár nappal korábban pályára lépett), így már a kezdő sípszó előtt mehetett öltözni. Mindennek a tetejébe később egy szabályosnak tűnő szerelésért a játékvezető büntetőt ítélt ellenünk, s az így bekapott gól megtörte az első 20–25 percben mutatott, kifejezetten biztató masszív védekezésünket. Így is kihúztuk mindkét félidőt 5-5 góllal, ami az utóbbi időben már jó eredménynek számít, s ezeket - egy-két kivételtől eltekintve - nem igazán védelmi hibák előzték meg, hanem a törökbálintiak egyszerűen észrevették: az amúgy bravúrokat is bemutató Bálint fölött át tudják ívelni a labdát. Néhány lövéséig, sőt gólhelyzetig is eljutottunk (a támadásoknál Valter nagyon hiányzott; ha ott van, szinte bizonyosan tudunk szépíteni), s mindvégig küzdött, hajtott a csapat, ami reménykedéssel tölthet el bennünket a következő idényre nézve.
Edzői értékelés
Szigetszentmiklós, 2008. május 3.
Kezdőcsapat
Ladányi (5), Martz (5), Bodnár (6), Nabilek (5)
Sági (6), Herke V. (5), Acsai (5), Zsubori (6)
Herke D. (5), Szuroczky (5)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése