Monor, 2008. 04. 27.

A második félidőben egészen felpörgött a játékunk Monoron, mindenki hajtott, még egy gólhelyzetig is eljutottunk, s megúsztuk hat kapott góllal. És ez igazán kellemes meglepetés volt, tekintettel arra, hogy az első játékrészben tizennégyet kaptunk, vagyis pontosan 2,5 percenként követték egymást a találatok. A rendkívül kulturáltan, okosan és sportszerűen játszó hazaiaknak nagyjából minden második akciója góllal végződött; mi eközben egyetlen kapura lövésig sem jutottunk el. (Összehasonlításul: ősszel, három visszajátszóval, köztük egy kapussal megerősítve, ugyanezen gárda ellen 0:3 volt a végeredmény.) Ezzel együtt, a csapatból talán leginkább a balhátvéd Petike teljesítménye emelhető ki: a tizenkilencedik gól után is ugyanúgy küzdött, harcolt a labdákért, s jó néhányszor sikerült is szerelnie.
Sajnos ebben az évadban Örkénnyel már játszunk. A többiek ellen a reális cél a tisztes helytállás lehet. Az sem lenne kevés.>>Képriport (18 fotó)

SzTK-pálya, 2008. 04. 19.

Sok hiányzóval, visszajátszók nélkül, s mindössze két cserével álltunk ki Dunaharaszti ellen, s egy nem túl biztató előzménnyel a hátunk mögött: a szerdai edzőmeccsen csak 3:3-ra futotta az U11-es csapattal szemben, nem kis részben az „odaigazolt” Levinek köszönhetően, aki kétszer is betalált a hálónkba. Ezzel együtt nem kezdődött rosszul a mérkőzés, nagyjából negyedórán át eredményesen – inkább szerencsésen, mint jól – védekeztünk, s csak egy gólt kaptunk; a lövések többsége elkerülte a kaput. Amikor azonban a (mondani sem kell: javarészt magasabb, erősebb, rutinosabb) vendégek észrevették, hogy érdemes átlövéssel kísérletezni, illetve többször is sikerült a széleken a védelem mögé kerülniük, beindult a gólgyártás, s 0:6-tal vonulhattunk le a szünetre.
A második félidőt határozottan jobban kezdtük, az egész csapat hősiesen védekezett, ami újabb negyedórára volt elég. Aztán megint becsúszott egy-két gól, a végén pedig – különösen, hogy Szuri sérülése miatt, csere híján, 10 emberre fogyatkoztunk – ismét felbomlott a védelem, s így 0:12 lett a végeredmény. Ennek dacára a csapatból egyértelműen a kapuban kezdőként debütáló, s mindvégig játszó Ádám teljesítménye emelhető ki: két-három gólban ugyan benne volt, de amúgy amit lehetett, hárított, a lövések általában nem jöttek ki róla, több határozott kifutása, vetődése is volt, néhány bravúrt is bemutatott, a kézből történő kirúgásai pedig elszálltak a félpályáig. A védelemből talán Petike volt a legmegbízhatóbb, s Valternak és Szurinak voltak még említhető próbálkozásai, bár a csapat kapura lövésig így sem jutott el a meccs folyamán.
A következő ellenfél Monor. Amely emlékezetem szerint lényegesen szervezettebb csapat Harasztinál...

>>Képriport (14 fotó)

Edzői beszámoló

SZTK-Dunaharaszti 0:12
Szigetszentmiklós, 2008. 04. 19.

Kezdőcsapat:
Völler (6)
Bombosz (6), Märtz (5), Dávid (5), Leidl (5)
Nabilek (5), Acsai (6), Tótok (5)
Haász (6), Zsubori (5), Szuroczky (5)

Cserék: Rácz (-), Körösi (-)

A körülményekhez képest szerintem helytálltak a fiúk. Sok minden nehezítette a dolgunkat, ennek ellenére se mondhatom, hogy feltartott kezekkel mentünk ki a pályára. Ha kicsivel jobban figyeltünk volna, akkor elkerülhettünk volna pár gólt, és máris jobban nézett volna ki az eredmény. Jelen pillanatban ennyi különbség van a két csapat között. De ez így van rendjén, hiszen két évvel idősebbek a harasztiak. Ádám teljesítményét szeretném kiemelni; nekem kellemes meglepetést okozott.

Pandur Tamás, edző

Örkény, 2008. 4. 11.

Győzelem! Győzelem! Végre győzelem! Ha visszajátszókkal megerősítve is, de a csapat Örkényben megszerezte első valódi, ráadásul fölényesnek mondható győzelmét! Szép volt srácok! Csak így tovább!>>Haász Gábor képriportja (8 mobilfotó)

Edzői beszámoló

Örkény-SZTK 1:4
Örkény, 2008. 04. 11.

Kezdőcsapat:
Hoffmann (8)
Ladányi (7), Darabos (7), Märtz (8), Dávid (7)
Bodnár (7), Golts (8), Nemes (9)
Haász (7), Acsai (7), Zsubori (7)

Cserék: Sági (7), Bombosz (7), Szuroczky (7), Leidl(-), Herke(-)

Gólszerzők: Nemes (3), Märtz

Végre megszületett a várt győzelem. Az első félidőben mi játszottunk fölényben, ez az eredményen is megmutatkozott (0:2). Aztán a második félidő úgy kezdődött, mint egy rémálom. Kaptunk egy gólt és kaphattunk volna még vagy hármat. Szerencsére az ellenfél támadói nem álltak a helyzet magaslatán. Ilyenkor szokták mondani, hogy nem jött jól nekünk a szünet. A végén kiütközött a tudásbeli különbség, ami köszönhető a cseréknek is, akik frissek voltak és új lendületet vittek a csapatba.

Pandur Tamás, edző

SZTK-pálya, 2008. 04. 05.

Szombaton körülbelül 11 percig tudtuk játszani a saját játékunkat Kőrisfa ellen. Ennek során egyrészt hősiesen és eredményesen védekeztünk, másrészt az első érdemi kontránkat góllal fejeztük be: Kevin, a tőle megszokott módon, egy csellel tisztára játszotta magát a középpályán, majd remek ütemben kiugratta a leshatáron helyezkedő Barnabást, aki két védővel a nyomában megiramodott a kapu felé, s a tizenhatos magasságából okosan kilőtte a bal sarkot! Vezettünk! Sajnos azonban a meccs hátralévő részében kizárólag az ellenfél akarata érvényesült, ami 11 bekapott gólhoz volt elég. Kezdődött azzal, hogy egy védhetőnek tűnő lövés kijött Daniról, s az érkező csatár bevágta; ez után egy gyors indítással lódult meg a kőrisfai csatár, s a hosszúba lőtt, majd Kevin rossz ütemű, hátulról történő becsúszását honorálta büntetővel a játékvezető (akinek munkáját ezúttal partjelző is segítette), amit higgadtan értékesítettek. Ekkor még volt egy szépítési esélyünk: Barnabás a 20 méterről megítélt szabadrúgást gyönyörűen elcsavarta a sorfal fölött, de a labda végül nem találta el a kaput. Ezt követően azonban egészen a lefújásig bénultság, kapkodás, körülményesség és lassúság jellemezte a játékunkat, amit csak súlyosbítottak a kényszerű cserék: a félidő tájékán Levit és Valtert is le kellett váltani. Mindehhez hozzájött, hogy ezúttal Kevin sem tudta azt nyújtani, amit tud, plusz még - a szintén sérülés miatt levitt Dani helyett beállt - Ádám egyik első védése után a kipattanót menteni igyekvő Bence szerencsétlen mozdulattal a saját hálónkba talált be. Amúgy pedig a végig 10 emberrel játszó kőrisfaiak, akik között ezúttal csak két feltűnően magas és erős játékos kapott szerepet, egyszerűen kipasszoltak és lefutottak bennünket, s úgy szereztek 11 gólt, hogy közben még egy büntetőt is kihagytak.
Következik Örkény: az egyetlen csapat, amelytől az őszi szezonban pontot tudtunk rabolni (az itthoni meccsünkön nem álltak ki, otthon pedig 1:1 lett). Nagyon nagy szükség lenne már egy önbizalom-erősítő eredményre, s őszintén szólva erre az egyetlen reális esély Örkény ellen kínálkozhat, ám ehhez a mostaninál lényegesen jobb és összeszedettebb játékra lesz szükség. Hajrá srácok! Próbáljuk meg!>>Képriport (16 fotó)

Edzői beszámoló

SZTK-Kőrisfa 1:11
Szigetszentmiklós, 2008. 04. 05.

Kezdőcsapat:
Herke (4)
Ladányi (4), Martz (4), Darabos (4), Leidl (4)
Sági (4), Czeglédy (4), Acsai (5)
Haász (4), Zsubori (5), Szurocky (4)

Cserék: Völler (4), Bombosz (4), Hobor (-), Szamocseta (-), Nabilek (-), Kőrösi (-)

Gólszerző: Zsubori (1)

Nem az eredmény bosszant igazából, mert ha megnézzük a tabellát, akkor reális, hanem az, hogy ha tudunk 15 percig úgy játszani, ahogy kell, akkor utána miért adjuk fel ilyen könnyen a dolgot. Arról nem is beszélve, hogy az ellenfél 10 emberrel játszott. Lehet, hogy másképp alakul, ha nem kapjuk azokat az elkerülhető gólokat, de akkor sem szabad ilyen könnyen feladni.

Pandur Tamás, edző