Abony KID-SzTK, 2009. 04. 25.

Zsubori Ervin tudósítása

Meglehetősen enervált, erőtlen játékkal vendégszerepeltünk a bajnoki tabella élén álló Abony Kid központi fekvésű, ám alig fellelhető pályáján szombaton délelőtt 10 órától. Két szépen végigvitt támadásra, egy-két ügyes labdakihozatalra, pár kapusbravúrra, egy lövésre, s két szabadrúgásra futotta az erőnkből – utóbbiakból az egyiket Orosz Bálint mondhatni szokásos módon belőtte, így egy gólt is feljegyezhettünk. Ezzel szemben az ügyesen passzolgató, s két-három remek képességű és/vagy erőteljes testalkatú, egyúttal gyors játékost felvonultató hazai csapat félidőnként egy hatost rámolt be a hálónkba, miközben kihagyott még vagy ugyanennyi ziccert. Így a 12:1-es végeredmény akár hízelgőnek is tekinthető, ám vigasztalónak aligha. Főleg, hogy mindehhez hajnalban kellett kelni, s kétszer 93 kilométert kellett utazni.

Edzői beszámoló

Abony KID-SzTK 12:1
Abony, 2009. április 25.

Kezdőcsapat
Völler (4)
Ladányi (4), Szilágyi (4), Gubacsi (4), Nabilek (4)
Darabos (4), Haász (4), Orosz (5), Szuroczky (4)
Kanalas (4), Kovács (4)

Cserék: Zsubori (4), Martz (4), Nagy (4), Horváth (4), Herke (5), Tótok (-)
Gólszerző: Orosz

Sajnos azt kell mondanom, hogy ez a csapat ennyivel jobb volt nálunk. A 12 gól mellett még legalább egy tucat helyzetet kihagytak. Gyorsabbak voltak mind fejben, mind fizikálisan. Van még mit fejlődni. Hit és akarat nélkül nem lehet futballozni!

Pandur Tamás, edző

SzTK-Dunakeszi Kinizsi, 2009. 04. 18.

Zsubori Ervin tudósítása

„Ki a jobb?! Dunakeszi!” – skandálták a szombati, 2:3-ra végződött meccs lefújása után a vendégcsapat játékosai. „De nem sokkal! És simán lehetett volna fordított is az eredmény!” – replikázott az egyik vendégszurkoló. És e megjegyzés nem csak roppant sportszerű volt, hanem igaz is: talán az idény legösszeszedettebb játékát nyújtva maradtunk alul a Dunakeszi Kinizsi SE gárdájával szemben, s ha belőjük a helyzeteinket, mi vonulhattunk volna le győztesen a pályáról.
A kezdéssel ezúttal nem volt baj: ha azt nem is lehet mondani, hogy odaszegeztük volna a kapuja elé az ellenfelet, de sikerült egyértelmű mezőnyfölényt kialakítani. Bár kisebb helyzetek a vendégek előtt is adódtak, az első negyedóra végén mi szereztük meg a vezetést is: a bal oldalon felhúzódó Orosz Bálint a 16-os sarkától nem messze kapott labdát, egyet igazított rajta, majd vagy 20 méterről bődületesen nagy gólt ragasztott a kapu jobb felső sarkába! Alig telt azonban el egy-két perc, egy középpályán csúnyán eladott labdával lekontráztak bennünket, s egy higgadtan kijátszott akció végén kiegyenlítettek a Dunakesziek. Sőt, pár perccel később fordítani is tudtak: a félmagasan beível szögletre a rövid saroknál berobbant egy támadó, s a tétovázó védőink között, illetve a határozatlanul kimozduló Völler Ádám mellett a hálóba továbbította a labdát.
Szerencsére a csapat nem omlott össze, sőt helyenként kifejezetten formás, öt-hat passzos akciókat is vezettünk, s több gólhelyzetet is sikerült kidolgozni. Kovács Matyi többször is megiramodhatott a kapu felé, ám veszélyes lövésig nem nagyon jutott el. A középpályán különösen a hátravontan játszó Gubacsi Zoli jeleskedett a labdaszerzésben, s több remek indításra, megindulásra is futotta az erejéből, de Haász Valter és Szuroczky Krisztián is sokat dolgozott. A félidő végére a védők is összekapták magukat, a kezdőként pályára lépő Nabilek Dávidnak több szép felszabadítása, megelőzése is volt, s Ladányi Bence is keményen hajtott. Az akarással Szilágyi Gabinál és Darabos Balázsnál sem volt baj, ám mintha az ő játékukba a szokásosnál több hiba csúszott volna ezen a meccsen.
Balázst a második félidő elején le is hívták a trénerek, s helyére – pontosabban a középpályára - Martz Robi állt be, aki kimondottan friss lendületet adott a csapatnak: láthatólag nagy kedvvel, bátran focizott, keményen ütközött, ha kell, s ügyes kiugratásai is volt. A meccs ezen szakaszában is próbáltuk járatni a labdát, s végigvinni a támadásokat, ami néha sikerült is. Az egyenlítő gól mégis szögletből született: Bálint beívelését, némi kavarodás után, Kanalas István kotorta a hálóba.
Közben persze a több nagytermetű, gyors játékossal felálló vendégeknek is voltak helyzeteik, de vagy nem találták el a kaput, vagy Ádám hárított. Mi többször is visszaszerezhettük volna az előnyt. Egy gyorsan elvégzett pontrúgás Valtert is váratlanul érte, így kimaradt a helyzet. Bálint az egyik szabadrúgását fölé, a másikat a kapus kezébe küldte. Egy szöglete után Kanalas tisztán fejelhetett volna, de nem jól találta el a labdát. Ugyanő a bal oldalon futott el, simán lerázta védőit, ám a tizenhatoson belülről csupán esetlen hazaadásfélére futotta. A csereként beállt Zsubori Barnabás is kapott egy szép kiugratást, s a védőktől szorongatva kapura is küldte a labdát, de nem tudott beleadni elég erőt.
A sok kimaradt helyzet, ahogy az már lenni szokott, meg is bosszulta magát: nem sokkal a vége előtt a bal oldalon könnyedén átjátszották védőinket, s a középre küldött átadást nyomán tizenhatról egy hatalmas bombával megszerezték a vezetést. Ezt követően még próbálkoztunk, de sajnos egyenlíteni már nem sikerült. Kár, mert legalább a döntetlen mindenképpen jogos lett volna. Így pontot ezúttal sem szereztünk, viszont a játék képe már adhat okot némi bizakodásra. Persze az Abony Kid ellen egy hasonló teljesítmény alighanem édeskevés lesz, főleg, ha a helyzeteink is kimaradnak.

Edzői beszámoló

SzTK-Dunakeszi Kinizsi 2:3
Szigetszentmiklós, 2009. április 18.

Kezdőcsapat:
Völler (5)
Ladányi (5), Szilágyi (4), Gubacsi (7), Nabilek (6)
Darabos (4), Haász (5), Orosz (6), Szuroczky (5)
Kanalas (6), Kovács (5)

Cserék: Zsubori (5), Martz (6), Nagy (-)
Gólszerzők: Orosz, Kanalas

Megint egy verhető csapattól kaptunk ki. Az első két kapott gól egyaránt óriási hibából született. A hozzáállással, akarással elégedett vagyok, a helyzetkihasználással már kevésbé. Nem érdemeltünk vereséget, de egy jól eltalált lövés eldöntötte a három pont sorsát.

Pandur Tamás, edző

Új szülői értekezlet április 21-én!

Az eredetileg meghirdetett április 14-i időpontban sajnos csak hárman jelentek meg az U13-as csapat szülői értekezletén, ezért a vezetőség április 21-én 19 órára új megbeszélést hívott össze. Addig is azt kérték, a szülők próbáljanak meg összefogni annak érdekében, hogy a 24 leigazolt játékosból ne csak 13-15 gyerek vegyen részt rendszeresen az edzéseken (ráadásul ez utóbbit a jellemző kezdőcsapat tagjai közül sem mindenki mondhatja el magáról). Ez ugyanis érdemben közrejátszhat a sorozatos bajnoki kudarcokban, így ezt, s az esetleges egyéb problémákat mindenképpen érdemes egy szülői értekezlet keretében átbeszélni, tisztázni. Aki tud, legyen tehát ott az április 21-i találkozón.

Versegyházi VSK-SzTK, 2009. 04. 10.

Haász Gábor tudósítása

Csapatunk pénteken Veresegyház gyönyörű füves pályáján mérkőzött. Tekintettel arra, hogy a szokásos kezdőből sokan hiányoztak, a meccsről készült beszámolót is kicsit részletesebben közöljük, hogy a távol lévő játékosok és szurkolók is kellően átélhessék az eseményeket.

I. félidő
3. perc: Egy ellentámadásból Veresegyház megszerezte az első gólt (1:0).
6. perc: A folyamatos hazai támadások ritmusát nem tudtuk felvenni, így a második gól is megszületett (2:0).
13. perc: Csapatunk magához tért, a kiugró Kovács Matyit a 16-os sarkánál az utolsó védekező játékos buktatta, melyre a játékvezető elfordította a fejét, és továbbot intett. Edzőnk, Tomi, felháborodottan reklamált, mindhiába.
17. perc: Matyi reklamálásért sárga lapot kapott, miután egy támadásunkat les címszóval a játékvezető lefújta; ezen még az ellenfél szurkolói is jót nevettek, mivel lesről szó sem volt.
19. perc: Némileg meglepő volt, hogy a bíró nem adta meg a veresegyháziak leshelyzetből született gólját, mivel előtte tucatnyi ellenünk elkövetett szabálytalanságot továbbengedett.
29. perc: Orosz Bálint kiugratása után Matyi vette át a labdát, de hosszan szöktette magát, így végül mellé lőtt.
30. perc: A házigazdák támadást indítottak, de elakadt a labda az ezúttal a jobbhátvédként játszó Haász Valterban, aki azonnal a középpályán lévő Bálintot indította, de a támadás a 16-os sarkánál elhalt.
31. perc: A veresegyháziak ismét áthámozták magukat a védelmünkön, s megszerezték 3. góljukat (3:0).
35. perc: A hazai támadóknak a félidő végén még egy fölére futotta.

Szünet
Már-már azt hittük, hogy a játékvezető nem mer kijönni a folytatásra: a szünet kicsit hosszúra - mintegy 20 percesre - nyúlt; a kezdéshez felállt játékosok értetlenül nézelődtek a kispadok felé, amikor végre megjelent a bíró is.

II. félidő
2. perc: az U11-ből kölcsönkapott Pál Csabi beadását Szuroczky Krisztián 8 méterről a kapu mellé rúgta.
4. perc: Matyi remek kiugratás után a kapu mellé gurított.
5. perc: Jobb oldali szabálytalanság után Bálint a 16-os sarkáról végezhetett el szabadrúgást, ám lövése ezúttal a kapufa mellett hagyta el a játékteret.
7. perc: Bálint kiváló labdája után Matyi került helyzetbe, aki 10 méterről mellé lőtt.
9. perc: Ellentámadásunk során Matyi ment el a jobb oldalon, majd a 16-oson belül Szurinak passzolt, aki azonban 5 méterről nem találta el a kaput.
10.perc: Egy szerelést követően Valter szerzett labdát, aki Matyit indította, ám csatárunk 6 méterről leadott lövését a kapus könnyedén védte.
14. perc: Már-már mezőnyfölényben játszottunk, ám egy ellentámadásból ismét a veresegyháziak szereztek gólt (4:0).
16. perc: A fáradtság első jelei kezdtek mutatkozni játékosainkon; Bálint, tőle szokatlan módon, rosszul vett le egy labdát, mely méterekre pattant, az ellenfél lecsapott rá, s ismét betalált (5:0).
21. perc: A mérkőzés egyik legvitatottabb jelenete játszódott le. Gubacsi Zoli összerúgott az ellenfél egyik játékosával, aki lenn maradt a földön. A játékvezető továbbot intett, majd látván a földön fekvő focistát, mégis megállította a meccset. Ápolás következett, s mindenki úgy gondolta, a mérkőzés játékvezetői labdával folytatódik. Nem így történt; a bíró érthetetlen módon szabadrúgást ítélt a házigazdák javára, 20 méterre kapunktól. Szerencsére ebből nem esett gól, mert a labda a kapu fölé szállt.
27. perc: Egy veresegyházi támadás után védőink a gólvonalról mentettek, majd egy gyors kontrából a frissen leigazolt Kanalas István megszerezte első gólunkat (5:1).
30. perc: Rácz Tomi indította Matyit a 16-os sarkánál, de a 8 méterről leadott lövés a kapus kezében kötött ki.
31. perc: A veresegyházi ellentámadás után a labda a felső kapufáról az 5-ös vonaláig pattant ki, s Valter felszabadító rúgása kellett ahhoz, hogy ne legyen nagyobb baj a dologból.
33. perc: Matyi a megszerzett labdát újonnan igazolt játékosunkhoz, Istihez pöckölte, aki 7 méterről másodszor is betalált, beállítva a végeredményt (5:2).

Mindent egybevetve, ha a kihagyott helyzeteinket nem puskázzuk el, akár gólokkal is nyerhettünk volna. Ám, ha figyelembe vesszük, hogy a játékvezető, mint hírlik, veresegyházi lakos, akár hálásak is lehetünk a sorsnak, hogy a végén a gólkülönbség nem lett ennél nagyobb.
Hajrá srácok! Hajrá SzTK!

Edzői beszámoló

Versegyházi VSK-SzTK 5:2
Versegyház, 2009. április 10.

Kezdőcsapat
Herke (4)
Haász (5), Szilágyi (5), Gubacsi (8), Gönczi (4)
Szamocseta (4), Pál (4), Orosz (5), Szuroczky (5)
Kanalas (7), Kovács (6)

Cserék: Nabilek (5), Rácz(-)
Gólszerző: Kanalas (2)

Az ünnepek miatt kicsit felforgatott csapattal álltunk fel. Ez azonban nem magyarázat a 8 százszázalékos helyzet kimaradására. Még a legrosszabb esetben is minimum 1 ponttal kellett volna távoznunk. Nem szoktam a játékvezetővel foglalkozni, de ez kritikán aluli volt. Már az elején ki kellett volna állítani az utolsó emberként szabálytalankodó hazai játékost. Ami pozitivum, az a rengeteg kidolgozott helyzet; a negatívum pedig, hogy kimaradtak: ennyi lehetőséggel 3 meccset is meg lehet nyerni. Egyedül Gubacsi Zolit emelném ki, aki szerintem a mezőny legjobbja volt.

Pandur Tamás, edző

SzTK-Alsónémedi SE, 2009. 04. 04.

Zsubori Ervin tudósítása

Nem játszottunk jól a tabella negyedik helyén álló Alsónémedi ellen, vagy talán mondjuk inkább így: rosszul játszottunk. Az egész mérkőzésen összesen három érdemi helyzetünk adódott, ami nagyon kevés. Az elsőt Haász Valter verekedte ki magának, aki a jobb oldalon iramodhatott meg, majd egy ütközés után átjutott védőjén, s egyedül vihette a kapusra a labdát, ám nyolc-tíz méterről leadott lövése mellé szállt. A második helyzetünket belőttük: egy tizenhatoson belüli kavarodás után Kovács Matyi elé került a labda, aki öt méterről a hálóba bombázott. A harmadiknál, már a meccs vége felé, Orosz Bálint hosszú sarokra ívelt szögletére érkezett - a hátul amúgy viszonylag eredményesen romboló - Szilágyi Gabi, ám fölé fejelt. Ezen kívül talán még Zsubori Barnabás szép kiugratása említhető Szuroczky Krisztián felé, ám ezt aztán nem sikerült gólhelyzetig vinni, meg egy Orosz-szabadrúgás, amely azonban ezúttal fölé lett.
A többi küzdelem volt, amely küzdelemből az esetek többségében sajnos vesztesen kerültünk ki. Tótok Andris rengeteget dolgozott ugyan a középpályán, de nagyon sok hibával. A jobb oldali védelmünket többször is átjátszották; az egyik alkalommal egészen a tizenhatos sarkáig futhatott el a gyors vendég szélső, s bár lövését az amúgy négy-öt bravúrt is bemutató Völler Ádám kivédte, kijött róla a labda, s a támadó másodszor már nem tévesztett. Ez nagyjából az első félidő derekán történt, s előtte már megúsztunk három-négy ziccert – vagy Ádám, vagy a felső kapufa mentett. Könnyedén menthető lett volna a második gól is, ha Ladányi Bence középtájon kiengedi bedobásra a hosszú indítást, ám nem ezt tette: megpróbálta megjátszani, szerelték, majd egy ezt követő pontrúgás után egy amúgy szép távoli lövéssel, közvetlenül a félidő lefújása előtt, amikor épp feltámadtunk valamelyest, bekaptuk a második gólt is.
Az ezt megelőző hiba lehetett az utolsó csepp a pohárban Csurka Zolinál, aki ezúttal - Pandur Tomi távollétében - egyedül ült a kispadon. A szünetben a túloldali lelátóról is feltűnő volt, hogy míg a vendégek mestere - a biztos vezetés és a nyomasztó mezőnyfölény dacára - széles gesztusokkal magyarázott csapatának, kielemezve a gyenge pontokat, még egyszer átvéve a taktikát, addig a mi edzőnk csak ült a kispad szélén, s úgy tűnt, mintha az erőtlen játék, az elemi hibák, a megbeszélt elemek be nem tartása miatt egyszerűen elment volna a kedve az egésztől.
Az érezhető feszültség nem tette felszabadultabbá a játékunkat a második félidőben sem. Próbálkoztak persze a srácok, Gubacsi Zoli például ezúttal is többször szerelt a középpályán, s hosszú indításokkal is kísérletezett, a csereként beállt Horváth Ádám is igyekezett meghúzni a szélt, de épkézláb támadást nem nagyon tudtunk vezetni. Alsónémedi egy lesgyanús szituáció után tovább növelte az előnyt, s egy gyönyörű kontratámadást is góllal fejeztek be a vendégek, akik egy újabb védelmi bizonytalankodást is kihasználtak.
E meccsből nehéz lesz építkezni a következő forduló előtt, amelyben amúgy Veresegyházára látogatunk majd. Ez volt Tura mellett a másik csapat az ősz folyamán, amelyet le tudtunk győzni: itthon, jó játékkal, 3:0-ra vertük őket. Nagyon fontos lenne most is egy megnyugtató, önbizalom-növelő győzelem, ám ez korántsem ígérkezik lefutottnak: az elmúlt fordulóban például a Veresegyháza 2:0-ra legyűrte otthon Dunaharasztit (igaz, ez valószínűleg nem az a Dunaharaszti, amelyet tavaly láthattunk, hiszen Alsónémedi két hete nekik is gurított egy ötöst). Annyi mindenesetre biztos: messze még a bajnokság vége, korai lenne már most föladni… Hajrá srácok!

Edzői beszámoló

SzTK-Alsónémedi SE 1:5
Szigetszentmiklós, 2009. április 4.

Kezdőcsapat:
Völler (7)
Ladányi (4), Darabos (4), Szilágyi (5), Szamocseta (3),
Haász (4), Orosz (5), Martz (3), Tótok (4), Szuroczky (5),
Kovács (4)

Cserék: Herke, Gubacsi (5), Horváth (5), Nabilek, Zsubori
Gólszerző: Kovács

Rosszul, pontatlanul, akarat gyengén futballoztunk. Tisztelet a kivételnek, de egy ilyen vereség után nem akarok senkit sem kiemelni.

Csurka Zoltán, edző