Kőrisfa-Nagykőrös - SzTK, 2008. 10. 19.

Zsubori Ervin tudósítása

Három meccsből három vereség, 3:25-ös gólkülönbség - így festett a mérlegünk a mostani találkozó előtt Kőrisfa-Nagykőrös ellen. Ennek ismeretében, azt hiszem, előzetesen egy döntetlennel sokan kiegyeztek volna. Nos, az eredmény 3:3 lett, ami az első idei pontszerzésünk idegenben, a jogos örömbe mégis vegyül egy kis csalódottság: mindössze 3 percen múlott, hogy nem 3 pontot begyűjtve utazhattunk haza…
A hideg, ködös vasárnap délelőttön a mérkőzés nem egészen úgy indult, ahogy elképzeltük: tízegynéhány percnyi, viszonylag kiegyenlített mezőnyküzdelem után a hazaiak találtak egy gólt. A tizenhatos sarkáról az egyik támadójuk, suta mozdulattal, lőtt egy hatalmas gyertyát, a labda azonban olyan szerencsétlenül hullott le kapusunk, Acsai Misi előtt, hogy nem tudta blokkolni, s az valahogy átpattant rajta, majd visszahullott a kapuba. Mégis, érezni lehetett, hogy ez a Kőrisfa nem az a Kőrisfa, amelytől sorra gólzáporos vereséget szenvedtünk, így a bekapott gól nem fogta meg a csapatot. A védekező alakzat – ha időnként kicsit kapkodva, máskor szerencsével is (két kapufa egy támadáson belül), de állta a sarat. Misi magabiztosan védett, Ladányi Bence, Szilágyi Gabi és Dávid Ricsi kitartóan robotolt, Märtz Robi egy-egy cselt is bevállalt (bár néha jobb lett volna inkább indítani), Darabos Balázs pedig - a mezőny egyik legjobbjaként - lényegében végig hiba nélkül játszott, többször is tanári módon megelőzte ellenfelét, kisegített jobbra-balra, s számos létfontosságú felszabadító rúgás is fűződött a nevéhez.
Ilyen háttér előtt a középpályán is gyakran labdához jutottunk, így Orosz Bálint vezérletével egyre inkább erőltethettük a támadásokat. Haász Valter is többször visszahúzódott labdát szerezni, keményen ütközött, ha kellett, jó passzai voltak, s néhányszor meg is húzta a jobb szélt; talán érdemes lett volna még többször indítani, mert egy meglehetősen kis termetű védő állt vele szemben. Nem így a bal oldalon, ahol Szuroczky Krisztián hórihorgas bekket fogott ki, ám ő is végig erőszakosan és lelkesen küzdött, gyakran kényszerítőzött a felhúzódó Golts Rolanddal, s egyszer sikerült is leráznia védőjét, de lövése centikkel mellégurult. Pár perccel később középcsatárunk, Zsubori Barnabás került helyzetbe; a tizenhatosról vette célba a kaput, de lapos lövése szintén mellé ment vagy fél méterrel. Ám a lelkes és egyre magabiztosabb játéknak így is meglett az eredménye, még az első félidőben. Bálint, akinek a lövésekkel ma nem volt szerencséje, egy 40-45 méteres szabadrúgást ívelt a tizenhatos előterébe, amelyet sikerült fejjel megcsúsztatni. A labda így átjutott a védőkön, s a bemozduló Barnabás előtt pattant le, aki az ötösről ballal higgadtan a kapuba lőtt.
Az egyenlítéstől érthetően feldobódva vonultak a szünetre a mieink, hogy néhány perc múlva még feltüzeltebben folytassák a játékot. Ha az első félidőben jól játszottunk, akkor a második játékrész első felében valósággal remekelt a csapat. Sorra dolgoztuk ki a helyzeteket, a hazaiak fejvesztve, s egyre idegesebben védekeztek, de egy darabig megúszták gól nélkül. Körülbelül tíz perc elteltével Pandur Tomi megpróbált rátenni még egy lapáttal, s hármas cserét hajtott végre. A védelembe Horváth Ádám, a középpályára Tótok Andris jött be, előre pedig a csapatunknál első ízben pályára lépő Kovács Matyi. Méghozzá nem is akárhogyan: a magas, erős, gyors játékos - akivel lényegében kétcsatáros játékra tértünk át - már első megmozdulásaival zavart okozott a védelemben, majd egy Barnabástól kapott átadásból rögtön gólt is szerzett. Vezettünk! Mi több, vesztes állásból fordítani tudtunk, amire még eddig nem volt példa! És az iram nem csökkent: mindenki a maximumot nyújtotta, az első félidőben még nem százszázalékos Roland valósággal megtáltosodott, Szuri még aktívabbá és bátrabbá vált, Barnabás pedig elkezdte „ontani” a gólpasszokat. A következőt akkor, amikor egy gyönyörűen kijátszott, három átadásos szituáció után ismét Matyi elé tálalt, akinek a lövésébe a kapus most beleért, de védeni nem tudta: ezzel 3:1 ide; idegenben, 0:1-ről! No, erre meg eddig végképp nem volt precedens!
A nagykőrösiek becsületére legyen mondva, hogy még ekkor sem adták fel, s megpróbáltak támadni. Misinek többször is dolga akadt, s tette is a dolgát, ám egy kavarodás után mégis bevették a kapuját. Ezzel szorosabbá vált a meccs, de egy újabb fordulat a játék képe alapján irreálisnak tűnt. S végképp azzá vált volna, ha Matyi első meccsén megszerzi a mesterhármast, amire minden esélye meg is volt. A hazaiak kitámadtak, ám a középkörben Barnabásnak sikerült szerelnie; csinált egy cselt, majd ugyanazzal a mozdulattal erőteljes passzal indította a leshatáron helyezkedő Matyit, aki a rárontó két védő között lendületből úgy vette át a labdát, hogy ezzel kétméteres előnybe került. Teljesen egyedül roboghatott a kapu felé, ám valószínűleg egy mélyedésen irányt változtatott a labda - a pálya katasztrofális állapotban volt, tele gödrökkel, fűmentes foltokkal, huppanókkal -, s ettől megtört a lendülete, visszacselre kényszerült, s oda volt a helyzet. Közben már pályára lépett Szabó Ákos és Rácz Tomi is, s mindenki hősiesen igyekezett tartani az eredményt, ám végül a szerencse nem állt mellénk: három perccel a vége előtt a remek formában védő Misi előbb még kiütötte a lövést, ám a kipattanót sikerült a kapu felé terelni, s az a belső kapufáról becsorgott a hálónkba.
Megérdemelték volna a srácok a győzelmet, mert mindent megtettek érte, s valóban jól játszottak, de ez a döntetlen is nagyon szép eredmény, s tartást adhat a továbbiakra a csapatnak. Szép volt, fiúk!>>Képriport (24 fotó)

Edzői beszámoló

Kőrisfa-Nagykőrös - SzTK 3:3
Nagykőrös, 2008. október 19.

Kezdőcsapat:
Acsai (6)
Ladányi (6), Szilágyi (6), Darabos (7), Dávid (6)
Märtz (5), Haász (5), Orosz (5), Golts (6)
Szuroczky (6), Zsubori (7)

Cserék: Kovács (8), Tótok (6), Horváth (5), Szabó, Rácz
Gólszerzők: Kovács (2), Zsubori (1)
Jók: Kovács, Szuroczky, Darabos, Zsubori

Igazságos döntetlen született, bár nagyon bosszantó, hogy kétgólos előnyt pazaroltunk el. Azért viszont külön dicséret illeti a csapatot, hogy hátrányból tudott fordítani, amire még nem volt példa. Megint volt az elején egy elkerülhető gól, meg két kimaradt helyzetünk. Ezeket a hibákat kell kijavítani, és biztos vagyok benne, hogy még jobbak leszünk.

Pandur Tamás, edző