Dunaharaszti MTK-SzTK, 2008. 10. 02.

Zsubori Ervin tudósítása

Az előzetes közvélemény-kutatás során a többség itt, az U13-as szurkolói blogon arra voksolt, hogy ezúttal képesek leszünk meglepni Dunaharasztit, s elhozzuk a három pontot az „ősi rivális” otthonából. A tabellán öt hellyel előttünk álló csapattal kapcsolatos optimizmust - folyamatosan javuló teljesítményünk mellett - alighanem az is táplálhatta, hogy mindenki biztosra vette: a már tavaly is három évvel idősebbnek tetsző, hatalmas termetű Dina időközben kiöregedett a keretből. Nos, Dina ott volt a kezdőben, mégsem sok hiányzott ahhoz, hogy a remények valóra váljanak. Csapatunk ugyanis minden idők talán legjobb első félidei játékát produkálta.
Agresszív letámadás, a félpályáig feltolt védekezés, kiváló középpályás teljesítmények, okos, higgadt, tudatos labdafelhozatalok, hatalmas mezőnyfölény, kidolgozott helyzetek - a mi szemszögünkből ezek jellemezték az első 35 percet. Ez a játékfelfogás olyan hatékonyan működött, hogy az otthoni együttes először a 25. (!) percben tudta a védelmünk mögé bejátszani a labdát, ám a kritikus szituációban Acsai Misi bravúrral hárított. A valóban szemet gyönyörködtető játékból, ahol mindenki a maximumot nyújtotta, egyedül a gól hibádzott. Pedig arra is lett volna több lehetőség. A legnagyobb talán Szuroczky Krisztián előtt adódott, aki a harcosan küzdő Kovács Matyitól kapott egy kiugratást, amellyel egyedül iramodhatott a kapu felé, ám miközben megpróbálta elhúzni a kapus mellett a labdát, sikerült szerelni. A hórihorgas hálóőrnek lehettek hálásak a harasztiak akkor is, amikor – a mezőnyben Golts Rolanddal együtt ezúttal is rengeteget dolgozó – Orosz Bálint 17 méterről elvégzett, tökéletesen eltalált szabadrúgását is kitornászta a pipából. Az ihletetten játszó csapatból Dávid Ricsi és Szilágyi Gabi magabiztos védőmunkáját és pontos szöktetéseit, Darabos Balázs és Ladányi Bence hasznos védekezését, Haász Valter határozott labdaszerzéseit és támadásvezetéseit, s mindenekelőtt a mezőny legjobbja, Tótok Andris lényegében hibátlan, csupaszív, fáradhatatlan, mindenhová odaérő, mindig időben felszabadító, bátor játékát is ki kell emelni. És persze a kapuban Misiét, akire három ízben vezették egy az egyben a labdát, ám zseniális kifutásaival és helyezkedéseivel mindháromszor hárítani tudta a százszázalékos gólhelyzetet.
Ebből a három ziccerből kettő a 0:0-ra végződött első félidőt követő második játékrészre esett, amelyet - váratlan módon - jóval bizonytalanabbul, kapkodóbban kezdtünk. Ezúttal nehezebben tudtuk megtartani a labdát, miközben a hazaiak érezhetően rákapcsoltak; Dina is többször felhúzódott a középhátvédi posztról, cselsorozatokat is vállalt, s eredményesen osztogatott a szintén magas és ügyes szélsőknek. A 10. percben a gól mégsem egy kijátszott akcióból, hanem tulajdonképpen a „semmiből” esett: egy tizenhatoson belüli kavarodásból többszöri próbálkozásra sem sikerült kivágni a labdát, így azt végül bekotorták a hálónkba.
Nem adtuk fel, támadtunk tovább, s voltak is helyzeteink. A bekapott gól után beállt, s végig aktívan, jól játszó Zsubori Barnabás az ellenfél büntetőterületének előterében szerzett labdát, s Matyival játszott össze; a második kényszerítő után utóbbi már tisztán állt szemben a kapussal, de a meccset mindvégig jól - következetesen és határozottan - vezető bíró les miatt lefújta az akciót. Voltak újabb szabadrúgásaink és szögleteink is, de ezen a vasárnapon valahogy nem sikerült betalálni. A fizikailag összességében erősebb harasztiak a meccs végére fölénybe kerültek, majd néhány perccel a lefújás előtt - amikor a frissen becserélt védelem nem tudta elég gyorsan lereagálni az ugyancsak akkor beállt Völler Ádám túl rövidre sikerült kirúgása nyomán kibontakozó kontrát - megszerezték második góljukat is. Így végül „papírforma” érvényesült, holott a reális végeredmény sokkal inkább a döntetlen lett volna - elsősorban az első félidei kiemelkedő teljesítményünk alapján. Ebből kell építkezni. Szép volt, srácok!

Edzői beszámoló

Dunaharaszti MTK- SzTK 2:0
Dunaharaszti, 2008. november 2.

Kezdőcsapat:
Acsai
Ladányi, Szilágyi, Darabos, Dávid
Tótok, Haász, Orosz, Golts
Szuroczky, Kovács

Cserék: Zsubori, Hóbor, Szamocseta, Völler

Megint az a bosszantó kimaradt helyzet az elején... Szerintem másképp alakult volna a mérkőzés, ha mi szerezzük meg a vezetést. Akkor a házigazdáknak kellett volna támadniuk, mi meg kontrázhattunk volna. A végén már mindent megpróbáltunk, feltettünk mindent egy lapra (3 hátvéd, 4 csatár), de sajnos ez is kevés volt. A második kapott gól már nem osztott, nem szorzott.

Pandur Tamás, edző