Váci Reménység SE-SzTK, 2009.05.24.

Zsubori Ervin tudósítása

Nagyon fontos győzelmet sikerült begyűjtenünk május 24-én Vácott. Nem azért volt fontos, mert ezzel eldőlt volna a bajnokság sorsa, mint a nagycsapatnál (nem dőlt el), vagy feljebb léptünk volna a tabellán elfoglalt 9. helyről (nem léptünk feljebb). Hanem azért, mert egy eredményei alapján jóval erősebb, a bajnokságban a 4. helyen álló, pár hete a Maglódot simán verő, Dunaharaszti fölött pedig 13:1-re győzedelmeskedő csapattal játszottunk, idegenben, ráadásul egyebek mellett Orosz Bálint, Kanalas Isti és Ladányi Bence nélkül. Mindehhez jött még, hogy a jól játszó hazaiak, kiegyenlített mezőnyjáték után, már az első negyedórában megszerezték a vezetést egy szép kontratámadásból.
Ezen a ponton merült fel élesben a kérdés: vajon a múlt heti, Dunaharaszti elleni remek játék, a 13:3-as magabiztos győzelem lelkileg mennyit számít, ad-e tartást a csapatnak. Nos, adott. A bekapott gól egyáltalán nem törte meg a lendületünket, tovább próbálkoztunk a támadásokkal, bátran játszottunk, kezdeményeztünk. Ez nem utolsósorba az ezúttal középhátvédként remeklő Gubacsi Zoli higgadt, olykor kifejezetten elegáns, szép megelőzésekkel és jó ütemű indításokkal jellemezhető játékának volt köszönhető. Az ismét jó formában lévő Haász Valter, összejátszva-kényszerítőzve a középpályásokkal, többször ügyesen meghúzta a jobb szélt; előtte adódott a legnagyobb gólhelyzet is, de végül az a lehetőség kimaradt. A hazaiak is próbálkoztak, s eljutottak gólhelyzetig is, ám csatáruk egy kicsit elkapkodta a befejezést, s a határozottan kifutó Völler Ádám mellett elgurított labdája centiméterekkel elkerülte a kaput.
Érezni lehetett viszont, hogy a leshatáron állandóan kiugrásra kész Kovács Matyit nem fogják tudni végig tartani az időnként kicsit megszeppenten játszó vendéglátók. Amikor másik támadónk, Zsubori Barnabás egyszer a középpályán labdához jutott, egy cselt követően ismét őt próbálta szöktetni. A passz egy kicsit hosszúra sikeredett, ami viszont arra jó volt, hogy túljutott az utolsó védőn is. Szerencsére Matyi nem állt meg, hanem támadta a kifutó kapust, aki pechjére belebombázta a labdát, amelyet ezt követően már nem volt nehéz a hálóba kotorni. Egyenlítettünk, még a félidő lefújása előtt!
A második részben ott folytattuk, ahol abbahagytuk: mindenki lelkesen, időnként hibákkal tarkítva, de ezzel együtt koncentráltan, jó megoldások sorát bemutatva játszott, hajtott: egyetlen percig sem mondtunk le a győzelemről. Aktívabbá váltak persze a hazaiak is, több támadást is szépen végigvittek, de a nagyon bátran és magabiztosan védő Ádámot nem tudták átjátszani. Előtte a védősorban a rengeteget robotoló Horváth Ádám és kiválóan helyezkedő Szilágyi Gabi is remekül teljesített, s fontos mentései, ügyes labdakihozatalai voltak Nabilek Dávidnak is. A legnagyobb lehetőségük akkor adódott a hazaiaknak, amikor csatáruk egyedül vezethette a kapusra a labdát, ám ekkor Ádám, mint egy igazi rutinos hálóőr, kifutott, s a tizenhatos előtt egy méterrel elvetődve, ellentmondást nem tűrően megakasztotta az akciót (a csatárral együtt); a szabadrúgást megúsztuk.
Támadtunk közben mi is; a középpályán Tótok András és Nagy Bence is nagyon aktív volt, mint ahogyan Szuroczky Krisztián is többször megiramodhatott a bal szélen. Már csak néhány perc volt hátra, amikor ismét bebizonyosodott: a fociban nincs elveszett labda. Kovács Matyi egy olyan labdára startolt rá, amely elvileg a kapusé kellett volna, hogy legyen, de így végül mégis odaért, s a cipője hegyével bele tudott szúrni, elgurítva így a kapus mellett. Fordítottunk! Erre eddig egyszer volt példa, éppen Kovács Matyi bemutatkozó mérkőzésén Kőrisfa ellen; ott is két gólt szerzett, de aztán a végén kiengedtünk, s a hazaiaknak sikerült döntetlenre hozni a meccset. Erre a váciak is mindent megpróbáltak, mozgósították a végső erőtartalékokat is, de csapatunk annyira egységesen jól küzdött, hogy sikerült átvészelni az utolsó percek nyomását. Győztünk! Bravó srácok, ez valóban remek munka volt!

Edzői beszámoló

Váci Reménység SE-SzTK 1:2
Vác, 2009. május 24.

Kezdőcsapat:
Völler (8)
Horváth (7), Szilágyi (8), Gubacsi (8), Nabilek (6)
Tótok (7), Haász (7), Nagy (7), Szuroczky (7)
Zsubori (6), Kovács (9)

Cserék: Dávid (7), Rácz (-), Herke (-)
Gólszerző: Kovács (2)

Vesztett meccset nyertünk meg; ilyen nem volt még edzői pályafutásom alatt. Külön öröm számomra, hogy ezt egy jó csapat ellen hajtottuk végre, méghozzá két kulcsjátékos nélkül. Ez egy igazi csapatmunka volt. Gratulálok mindenkinek! Matyit a 2 gólja miatt kell kiemelnem.

Pandur Tamás, edző